A holland Boldogság Világ-adatbázisa
(World Happiness Database) elnevezésű intézet összesített számos kutatás, mely
mind ugyanazt a kérdést igyekszik megválaszolni, nevezetesen, hogy mi az, ami
hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy boldogak legyünk.
Az Intézet alapítója, Dr. Ruut Veenhoven, a
Rotterdami Erasmus Egyetem professzora valamint szintén alapítója és
szerkesztője a nemzetközi Boldogságkutatás Folyóiratnak (Journal of Happiness
Studies). Szakmai körökben a boldogság-kutatás nemzetközi szaktekintélye és
úttörőjeként ismert (Rojas, 2007), akit gyakran a „boldogság-kutatás keresztapjaként”
emlegetnek (Winer idézi Chekola, 2009).
A célok és a boldogság kapcsolatában saját
kutatásában korábban enyhe negatív korrelációt kapott az emberek
boldogságszintje és aközött, hogy milyen gyakran kezdtek el spontán saját
céljaikról beszélni. Ugyan létezik egyfajta feltételezés, ahogy arról az Index
is beszámol, miszerint célok szükségesek a boldog élethez, ám az erről való
tapasztalatok nagy szórással bírnak. Ennek magyarázataként a kutató kiemelte,
hogy a boldogtalan ember tudatában elképzelhetően azért vannak jelen élesebben,
tisztábban a célok, mivel boldogtalanságuk lévén épp olyan helyzetben vannak,
hogy ezekkel a célokkal igyekeznek változtatni életvezetésükön.
Az Intézet által az egész világból egybegyűjtött
kutatási adatok egyik figyelemfelkeltő eredménye, hogy, a fentieket
visszhangozva, nem mutattak ki lényegi, szignifikáns összefüggést aközött, hogy
a kutatásokban résztvevők látnak-e értelmet saját életükben valamint
boldogságszintjük között. Ami viszont lényegesen befolyásolni látszik az emberi
boldogságszintet, azt a BBC cikkében közölt ötelemű eredmény alapján a
következő diagramban foglalhatjuk össze:
Ezek alapján az emberi kapcsolatok több fontos
megnyilvánulása is fontos szerepet játszik, lévén mind a szoros baráti
kapcsolatok, mind a hosszú távú kapcsolat jótékonyan hatnak az emberek
boldogságára. Ugyancsak ezzel kapcsolatos az időnkénti étterembe való
kimozdulás, vacsorázni járás, valamint – egy nagyobb perspektívába lépve – az
emberi közösség közös ügyei, a politika iránti aktív érdeklődés. A kört
végezetül, az összegzett kutatások szerint, egy mind a munkában, mind a
szabadidőben megjelenő aktív elfoglaltság zárja, mellyel Dr. Veenhoven a legszorosabb
korrelációt mutatta ki, kiemelve, hogy maga az életben való tevékeny részvétel
az, ami kapcsolatban áll a boldogsággal, és nem maga az, hogy tudjuk-e a
válaszokat az élet miértéjeire.
Mindazonáltal a szomorúság hasznát sem vetik el,
kiemelve, hogy életünk 10%-ában kifejezetten hasznos megélni a szomorúságot,
lévén, ahogy a kutató fogalmaz, egyfajta „piros lámpaként” működik, hogy
megállítsa a negatív viselkedésformákat.
Forrás: Index/BBC News
Hivatkozások:
- Rojas, M. (2007). Inspiring
Economics [Review of the book Economics & Happiness: Framing the
Analysis, by K. Bruni & P. L. Porta (eds)]. Journal of Happiness
Studies, 8, 2. doi: 10.1007/s10902-007-9048-3
- Chekola, M. (2009). An Entertaining
Travelogue [Review of the book The Geography of Bliss: One Gump’s Search
for the Happiest Place in the World, by E. Weiner]. Journal of Happiness
Studies, 10, 5. doi: 10.1007/s10902-009-9136-7
________________________________________________________________
Az összefoglalót készítette: Fehér Tibor Dániel. A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem másodéves pszichológia szakos hallgatója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése